Kannibalizmus felé tart Amerika (The Road, 2009)
2010.02.21. 19:12 18 hozzászólás nyuszisz
Már megint egy film, ami arra figyelmeztet, hogy menthetetlenül rohanunk a világvége felé. Divat-téma, kiüresedett, mint a művészfilmekben már néhányszor bemutatott emberiség, sajnos lassan elcsépeltté vált. Ráadásul, úgy tűnik a készítők, ötlet, vagy háttértudás hiányában magyarázatlanul a történet közepébe vágnak, melynek helyszíne a teljes növény és állatvilágát vesztett Amerika. Hogy miként élte túl kizárólag az emberiség (és egy kutya!) e rejtélyes katasztrófát - szintén a néző fantáziájára bízták. Talán az alkotók úgy gondolták, mindegy. Mondjuk, ha a Föld csótánya lenne az ember, akkor képes lenne túlélni. Más ötletem nincs, lehet az írónak se volt.
Ne is agyaljunk, ha kérhetném! Hiszen a történetben nem az okok számítanak, hanem maga az út, erre utal a cím is. Apa (Viggo Mortensen) és fia (Kodi Smit-McPhee) tart dél felé, ahol esetleg maradt még valami az életből. Nem más ez, mint egy gyalogosan megtett road-movie, amely egyébként egyáltalán nem unalmas, mivel a halálra ítélt világban számtalan veszély leselkedik hőseinkre. Vannak itt ugyebár vadászni tudó, kannibál életmódba kényszerült csoportok, akikkel nem jó összefutni, még véletlenül se; és vannak magányos tolvajok is, bár ők kevésbé veszélyesek. A legnagyobb kihívás azonban az élelem megszerzése, mert az gyakorlatilag nincs. Hőseink azért csak kitartanak valahogy, itt-ott akad egy elejtett dobozos kóla, vagy egy pincében eldugott raktár. Egyébként meg koplalnak.
Nem állíthatjuk, hogy a film nem kezdi foglalkoztatni az intellektuális nézőt. Mondjuk, nem csak azért, hogy mi mit tennénk ebben a helyzetben, hanem beindul az agyban az a régmúltban programozott élni akarás, felcsillan egy kis gyűjtő szenvedély, és valljuk be, van ebben a szituációban valami hátborzongatóan pikáns: jó kívülállóként figyelni. Tudunk összeszorított foggal aggódni a két főszereplőért, nehogy megegyék őket az emberevők, borzasztó feszült pillanatokkal kínál a film, néha annyira, hogy én például kénytelen voltam leállítani, mert nem bírtam idegekkel.
A kemény körülmények megkeményítik az emberi erkölcsöt is. Ebből hőseink sem maradhatnak ki. Útjuk során nem túl segítőkészek másokkal, bár ez lehet logikus egy ilyen világban, viszont bennem, mint nézőben nem nyert szimpátiát. Pont fordítva vannak az empátiával, mint képzelném. Az apa szigorúan levetkőzteti az egyik szereplőt, aki szintén túlélésből cselekszik és azt sem hagyja, hogy velük tartson az úton megismert öregember. A gyerek, aki ebben a kipusztult világban nőtt fel, rendkívüli részvétet mutat, bár kétlem, hogy az életében erre sok példát látott volna. És mégis: egy másik jelenetben meg az apa az értékek megmentéséről beszél. Kár, hogy a cselekedetei ezt nem nagyon támasztják alá. Mégis, hol van az a határa a cselekedeteinknek, amiket még megtehetünk a túlélésért? Vagy mindegy? Elég ha a hibáinkat az életben-maradásért vívott küzdelemmel palástoljuk és az úgynevezett "helyes" elég, ha csak, mint fogalom él bennünk? Megelégszünk azzal a tanulsággal, hogy csoportban túlélni könnyebb? Igen, könnyebb. Könnyebb erkölcsösnek és erkölcstelennek lenni is.
Nem értem értem, mért volt szükség ilyen lehetetlen alapokra helyezni ezt a mondanivalót. Úgy néz ki, átgondolatlan, hirtelen ötletből született alkotással állunk szemben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
dzsoni szánsájn · http://www.halfps.blog.hu 2010.02.21. 19:46:12
dzsoni szánsájn · http://www.halfps.blog.hu 2010.02.21. 20:05:51
mondj példát állításod mellé, azon kívül, hogy "...És mégis: egy másik jelenetben meg az apa az értékek megmentéséről beszél....", mer ezzel egyetértek :)
nyuszisz 2010.02.21. 20:12:12
dzsoni szánsájn · http://www.halfps.blog.hu 2010.02.21. 20:19:04
a katasztrófát meg nem ismerjük, de szerintem nem is szükséges, el kell fogadni, hogy ez van. a star warsbansem érdekelt senki mér nem veszi rendesen a levegőt véder :D
az apás dologra visszatérve. egyszerű a megoldás, ő amolyan demagóg típus, ezt nem nevezném hibának (mármint a film szempontjából)
szinema1 (törölt) · http://szinema.blog.hu/ 2010.02.21. 20:29:53
misc · http://misc.blog.hu 2010.02.21. 22:56:08
dzsoni szánsájn · http://www.halfps.blog.hu 2010.02.21. 23:03:40
6faludi (törölt) · http://lacikonyha.blogspot.com 2010.02.21. 23:35:25
jó ez a film, nincsen vele gond, de a végével már annál inkább. nem vártam el, hogy mindenki haljon meg, megoldást se vártam a katasztrófára, de az hogy megjelenik egy papa-mama-gyerekek-kutya amcsicsalád klisé, nem kellett volna. ez persze nem a film hiába, hanem a regényé (ha ott is ez a végkifejlet van persze), de akkor se fogadom el, hogy a gyerek most már biztonságban van (mennek két kört és a legnagyobb bajuk az lesz, mivel pácolják be a kutyát)...
cjnin 2010.02.22. 12:08:57
Az apa azt csinálja, amit kell: jóra próbálja nevelni a fiát, ameddig az nem megy teljesen a túlélés kárára. Ha viszont az életben maradás az első, akkor csak a fia számít, senki és semmi más.
Nem értem mi ezen a nem világos.
(egyedül a film vége nem tetszett annyira, de az se vészes).
dzsoni szánsájn · http://www.halfps.blog.hu 2010.02.22. 15:29:19
popcore · http://leples2tang.blogspot.com/ 2010.02.22. 18:14:56
cjnin 2010.02.23. 00:00:28
Igen, az vagyok.
Ott mi volt a neved? (nem rémlik ilyesmi, de rossz a memóriám, szóval ez nem sokat jelent)